márc 03
Az első emésztőváladék, amellyel a felvett tápanyag találkozik, a nyálmirigyek terméke, a nyál. Mintegy 99 % vízből áll, s 1 %-nyi szervetlen anyagokból és fehérjékből tevődik össze. Legjellegzetesebb fehérjéjüket az amilázt, régebbi nevén ptialint, Leuchs 1831, majd Müalhe 1845-ben fedezte fel. Ludwig a kutyákban figyelte a nyálmirigy működését, illetve a nyálképződés közben fellépő nyomásviszonyokat. Elsőnek [...]
márc 03
A sejtek lebontó folyamataiban felszabaduló energia jó része ATP-szintézisre fordítódik. A legfontosabb a szénhidrátok lebontása, mely a sejtekben a biológiai oxidáció folyamatában történik. Sok enzim. A folyamat során a poliszacharidok először glükóz-foszfát építőegységekre bontódnak le. A biológiai oxidáció első szakaszában a glikolízisben a glükóz-foszfát glicerinaldehid-foszfáttá alakul. A következő lépésekben három szénatomos piroszőlősavvá alakul, miközben a [...]
márc 02
A sejtplazma körülhatárolása és a sejt belső tereinek elválasztása a feladatuk. Szerkezetének alapját a lipid molekulák kettős rétege képezi. A befelé forduló szénhidrát láncok hidrofób részt alkotnak, a molekulák poláros részei a víz felé fordulva hidrofil jelleget adnak a lipidrétegnek. Fehérjék is találhatók a membránokban. A lipidek, és a fehérjék is oldalra könnyen elmozdulhatnak a [...]
márc 03
Környezet és tûrõképesség Az élõvilág egyedei közösségekbe tömörülnek. A legegyszerûbb felépítésû közösségben azonos fajhoz tartozó egyedek élnek együtt, ezt nevezzük populációnak. A különbözõ fajok populációi nem elszigetelten, hanem összefüggõ közösségben, társulásban élnek. A földrajzi övekre jellemzõ éghajlatot együttesen alakítják ki a Föld felszínére jutó napenergia mennyisége, a sugárzást felfogó felszín sajátosságai és a helyi hatásokat [...]
Biológia érettségi tételek Címkék: fotoszintézis
2010. március 03.
márc 03
A biológiában mindig is különleges szerep jutott az illusztrációknak. Sokáig az egyetlen biológiával foglalkozó könyvnek a bestiáriumokat lehetett tekinteni, és ezekben is különlegesen fontosak voltak a kellően lenyűgöző és elborzasztó képek. A biológia új korszakát jelzik a belga Andreas Vesalius (1514-1564) rajzai. A művészi értékkel is bíró metszetek megjelenésétől számíthatjuk a modern anatómia kezdeteit. Később [...]
márc 03
A dinoszauruszok nem szűnnek meg ámulatba ejteni az embert. Mióta az első Iguanodon csontváza napvilágra került, se szeri se száma a dínókról szóló képeskönyveknek és fantasztikus történeteknek. (Még a Sherlock Holmes regények szerzője, Sir Arthur Conan Doyle is írt a dinoszauruszok uralta Elveszett világról.) Pár éve a Jurassic Park keltette fel az érdeklődést újra a [...]
Biológia érettségi tételek Címkék: Evolúció, földtörténeti korok
2010. március 03.
márc 03
A DNS-molekula az élőlények öröklődő tulajdonságainak információhordozója. Az információ nemzedékről nemzedékre történő átadása feltételezi, hogy a DNS-molekuláról pontos másolat készül. Ez biztosítja ugyanis a biológiai információ lényegében változatlan megőrzését az utódnemzedékben. A DNS-molekula másolata a DNS-megkettőződés során jön létre. Sok enzim vesz részt ebben a folyamatban. 1, Fellazító enzimek a szuperhélixet széttekerik a H-kötések mentén. [...]
Biológia érettségi tételek Címkék: dns
2010. március 03.
márc 03
A nukleinsavak akár több ezer nukleotid egységekből kondenzációval felépülő polinukleotidok. A szomszédos nukleotid egységek a pentózmolekulák 5. illetve 3. szénatomja közötti foszfátcsoporton keresztül kapcsolódnak össze. A felépítő pentóztól és a nitrogéntartalmú szerves bázisoktól függően két nagy csoportjuk van: DNS és RNS. A nukleinsavak molekuláiban az egyes nukleotidokat csak a N-tartalmú szerves bázisok különböztetik meg egymástól. [...]
Biológia érettségi tételek Címkék: dns
2010. március 03.
márc 03
Tüdőgyulladást okozó egyik baktérium vastag tokot képez maga körül. A nem kórokozó baktériumnak nincs tokja. A kórokozó baktériumot kísérleti egerekbe oltva az állat 1-2 nap alatt elpusztul. Ha a baktériumot hosszabb ideig magas hőmérsékleten tartják és így oltják be az egereket, akkor az állatok életben maradnak. A nem kórokozó baktériumok nem okoztak semmi változást az [...]
Biológia érettségi tételek Címkék: dns
2010. március 03.
márc 03
A domináns-recesszív öröklés állatokra vonatkozó egyik példája a fekete-tarka (domináns) és a vörös-tarka (recesszív) szőrszínezetű szarvasmarhák keresztezése. Növényeknél jól ismert példa, a Mendel által is alkalmazott cukorborsó virágjának színe (vörös – domináns, fehér – recesszív). Az ember számos tulajdonságának és néhány betegségtünetének is a domináns-recesszív öröklődésben találták meg az okát. Például albinizmus és az Rh-faktor. [...]
márc 03
Alapvető fontosságúak az élővilágban – biokémiai folyamatok katalizálása, molekulák szállítása. A hozzá szükséges nitrogént mi hogyan veszi fel – N-kötő bakt., növény, állat. Felépítő egységei az aminosavak, de kialakításukban csak húszféle aminosav vesz részt. Aminosav felépítése: csak alfa-aminosavak (amino-, karboxilcsoport), az oldallánc különbözik (apoláris oldallánc: glicin, alanin; poláris, de semleges: szerin, treonin; gyengén savas vagy [...]
márc 03
A nukleinsavak információt hordozó és információt átadó képessége a sejtek fehérjeszintézisében nyilvánul meg. Az információ a fehérjék felépítésére vonatkozik. A fehérjék aminosavsorrendjét végső soron a DNS határozza meg. A DNS-ben tárolt információ bázishármasok formájában jut el a polipeptidlánccá összeálló aminosavakig. A bázishármasok átírását és elszállítását RNS-molekulák végzik. Transzkripció (átírás): Az információ átírása során a DNS [...]
Biológia érettségi tételek Címkék: dns
2010. március 03.
márc 03
A bioszféra számára egyedüli energiaforrás a Nap sugárzása, amely különböző hullámhosszúságú sugarak formájában éri el a Földet. Ennek fele fénysugárzás, és kisebb része pedig hősugárzás. A földfelszínre jutó fény közvetlen fényből és visszavert szórt fényből áll. A közvetlen fényben sok a hosszúhullámú sugárzás, amelynek erőteljes a melegítő hatása. A szórt fény viszont több olyan energiát [...]
Biológia érettségi tételek Címkék: fotoszintézis
2010. március 03.
márc 03
A földtörténeti középkor kezdetén a triász időszakában, mintegy 100 millió év alatt az óceán kettéválasztotta a Pangeát: északi Laurázsia, déli Gondwána. Az éghajlat kiegyenlítettebb, növényzet a permihez hasonló. A harasztokat fokozatosan háttérbe szorították a nyitvatermők, az ősfák kipusztultak, helyükön páfrányfenyők és ősi fenyőtípusok terjedtek el. A tengerekben tömegesen terjedtek el a mészvázas zöldmoszatok, a puhatestűek [...]
Biológia érettségi tételek Címkék: Evolúció, földtörténeti korok
2010. március 03.
márc 03
15 milliárd éve ősrobbanás. A Föld kb. 4 milliárd éves. Kb. 100 km vastag lemezek borítják a felszínt, ezek állandóan mozognak. Ezt a kort elsősorban a földfelszín és a légkör kialakulása irányította. őslégkör: vízgőz, NH3, N, CO2 és szénhidrogénekből álló redukáló. Az őslégkör kialakulása közben a forró földfelszín annyira lehűlt, hogy a víz csapadék formában [...]
Biológia érettségi tételek Címkék: Evolúció, földtörténeti korok
2010. március 03.
márc 03
A földtörténeti újkor kezdetén, a harmadkor elején Ausztrália levált az Antarktiszról, az északi félteke szétvált É-Amerikára és Eurázsiára. A Gondwána is széthullott. Dél-Amerika összekapcsolódott É-Amerikával, India Eurázsiának ütközött és így a harmadkor végére a kontinensek jelenlegi elrendeződése kialakult. Éghajlatára először a meleg, trópusi jelleg, a korszak második felétől egy lassú lehűlés volt jellemző. A növényzetre [...]
Biológia érettségi tételek Címkék: Evolúció, földtörténeti korok
2010. március 03. 2 hozzászólás
márc 03
A legalapvetőbb felépítő folyamat a fotoszintézis. E során a zöld növények megkötik és átalakítják a Nap fényenergiáját kémiai energiává. Ehhez a 400-800 nm hullámhosszúságú fény alkalmas. A fényenergia megkötésére a reagáló anyagokon és az enzimeken kívül szükség van pigmentekre (szerves, színes vegyületek), amelyek konjugált kettős kötéseket tartalmaznak – könnyen elmozduló elektronokat tartalmaznak, ezek képesek arra, [...]
Biológia érettségi tételek Címkék: fotoszintézis
2010. március 03.
feb 20
Az ember központi idegrendszere gerincvelőből és agyvelőből áll. A gerincvelő szürkeállományának tömegét elsősorban a neuronok sejttestjei alkotják. Az elülső szarvban főleg a mozgató neuronokat találjuk, amelyek innen lépnek ki a végrehajtó szerv felé. A hátulsó szarv neuronjai interneuronok, amelyek a test felől belépő érzőrosthoz kapcsolódnak. A fehérjeállomány idegrostokból áll, ezekből épülnek fel az agy felé [...]
feb 20
A női nemi működés során a petesejtek termelése, valamint a női nemi hormonok képződése a petefészek páros szervében történik. A petefészek őssejtjeiből képződnek a petesetkezdemények. Kialakulásuk azonban nem az ivaréréssel kezdőnek, és nem folyamatos, mint a hímivarsejteké. A petefészekben ugyanis még a magzati élet első hónapjaiban az összes petesejtkezdemény kialakul. Sőt, ezen diploid sejtek meózisa [...]
márc 02
Az eukarióta élőlények jellemző sejtalkotója a sejtmag. Gömb vagy lencse alakú. Általában egy sejtmag, de vannak kettő, illetve több magú sejtek is. A sejtmagot a maghártya választja el a sejtplazmától. A maghártya 2 membrán rétegből áll. A sejtmag többféle makromolekulát tartalmaz, ezek közül a DNS molekulák és a hozzájuk kapcsolódó fehérjék alkotják a kromatin állományt. [...]
Biológia érettségi tételek Címkék: dns
2010. március 02.
Legutóbbi hozzászólások